Doktor | 2015. július. 14. 15:19
pic_1351513957_716

Híres szerelmespárok a történelemben

Korábban már írtunk arról, hogy milyen szexbotrányok kísérték a történelmet, most a híres párokról (és triókról)   írunk.

A „nagy történelmi alakok” is emberek, és nagyon is számít, ki állt mellettük…

Caesar és Kleopátra… no meg Antonius

Kleopátra – a följegyzések szerint – nem volt különösebben veleszületett szépség, de stílusa, humorérzéke, okossága igazi dögös nővé emelte az egyiptomi királynőt…

Kleopátra a görög eredetű  Ptolemaiosz-dinasztiából származott. A dinasztiát Nagy Sándor testőrségének vezetője, Ptolemaiosz alapította, aki mint egyiptomi helytartó kihasználta a nagy uralkodó halála körüli káoszt, és kezébe kaparintotta Egyiptomot. Igen jó érzékkel megszerezte Nagy Sándor bebalzsamozott holttestét is – mivel Sándor az egyiptomiak között istenként tisztelt és nagyon népszerű volt.  A világhódító hullájának birtoklása a halott fáraók és múmiák országában bőven elég jogalap volt  a királyi trónra (a makedón fegyvereseken kívül…). Ennek a kalandos életű férfinak volt késői leszármazottja Kleopátra. Már a trónra lépése is női bájának volt köszönhető. Az addigra harmatgyenge Egyiptom már rég Róma csatlósa volt, amikor az egyiptomi királyi családban az utódlásért kitörő viszályt Caesarnak kellett megoldania. A szexuális kalandoktól sohasem ódzkodó római diktátor – látva a dekoratív és készséges ifjú hölgyet – hamar meggondolta magát, és annak fivére helyett mégis Kleopátrát ültette trónra, akivel szenvedélyes szerelembe bonyolódott. Végighajókázta vele a Nílust egy luxus-kéjutazáson, majd később Kleopátra át is költözött Rómába. Közben fiút is szült Caesarnak, akit Caesarionnak neveztek el, és állítólag nagyon hasonlított apjára.

A Caesar meggyilkolása utáni káoszban Kleopátra őszintén – de rossz politikai érzékkel – szerelembe esett Marcus Antoniussal, Caesar bizalmasával. Több gyerekük született. Azonban mindenki megdöbbenésére Caesar végrendeletében kamaszkorú unokaöccsét,  Caius Octaviust nevezte meg örökösként. Bár szülei óvták e „tejfeles szájú” ifjút,  Octavius mégis Rómába utazott, gyorsan fölvette a halott nagybácsi nevét, mintha a fia lenne (Caius Julius Caesar Octavianus-ra változott a neve Octavius-ról). Így az iskolai tanulmányok helyett a világuralmat akaró fiatalember be is robbant a római politikába, ahol előnyt kovácsolt abból, hogy fiatalsága miatt mindenki egy ártalmatlan, naiv bábnak hitte, és próbálta fölhasználni, pedig Octavianus  mindenkinél ravaszabb és kíméletlenebb volt (ő okozta később Kleopátra, és családja vesztét…)

Miután a caesar-pártiak közös erővel megsemmisítették a köztársaság híveit, felosztották egymás között  a birodalmat.  Kleopátra új férje, Marcus Antonius kapta a gazdag keleti tartományokat, míg az ifjú Caius „Julius Caesar” Octavianus a Nyugatot, ahonnan viszont könnyebb volt katonákat toborozni… A béke kb. 10 évig tartott, majd a kíméletlen unokaöcs hozzálátott az egész birodalom maga alá gyűréséhez: Marcus Antonius vesztett, és Kleopátrával együtt öngyilkosok lettek. Elég kegyetlen módon még Caesarnak Kleopátrától született fiát, Caesariont is megölette Octavianus, aki  így vetélytársak nélkül maradva  az első császár lett,  Augustus néven.

Kleopátra Antoniustól származó gyerekei  túlélték a vérfürdőt, őket a trónra ült „kedves rokon” Rómába vitette (lényegében túsznak), ahol pic_1351514488_688pompában, de fogolyként nőttek föl. Mivel a császár alapvetően felejteni akarta véres múltját, ezért nagylelkűen kiházasították őket. Az egyik lány – a szintén túszként felnőtt – II. Juba numida király felesége lett, és a mai Algéria területére költözött. (A  numidák a ma is élő berber nép közvetlen ősei.)  Mivel a Róma bábállamaként kormányzott Numídiában a királynak semmi tényleges politikai funkciója sem volt (és nem is lett volna tanácsos, mert a császár  haragját vonta volna magára), II. Juba, ez  az igen okos és művelt király, növénytannal és természettudományok művelésével töltötte el rengeteg szabadidejét, az ókor egyik leghíresebb tudósává válva. Van a mai növénytanban olyan  elnevezés, ami ettől az ókori biológus-királytól származik (a kutyatejféléket ő nevezte el Euphorbiának). A botanikusok még ma is  elismerően és szeretettel emlegetik Kleopátra vejének nevét, és tiszteletére róla nevezték el a jubea-pálmákat.

Justinianus és Theodóra

pic_1351519958_157A róla elnevezett Theodora ásványvízről is jól ismert bizánci császárné igen tűzről pattant menyecske lehetett. Eredetileg színésznő volt, így nem számított éppen egy előkelő hölgynek, így botrány volt házassága Justinianus-szal. Azonban igencsak megszolgálta férje, Justinianus császár kitüntető szeretetét, és bizalmát: végig hű támasza és segítsége volt. Támogatta Justinianus nagyra törő terveit a Római Birodalom helyreállítására, amely során a bizánci csapatok elfoglalták Itáliát, Észak-Afrikát, és a mai Spanyolország déli részét. Gyakorlatilag megmentette férje trónját, amikor az ellene  kitört „niká” („győzz”) fölkelésben rendkívül határozottan győzte meg férjét a harc vállalásáról és állította maguk mellé  a hadsereg alakulatait. A kitört óriási vérfürdőt végül a törvényes uralkodó nyerte meg: Justinianus és Theodóra maradtak a trónon. Őt ábrázolja  az ismert ravennai mozaik Olaszországban.

Aquitániai Eleonóra: Két király asszonya

Számít-e a korkülönbség?

pic_1351519925_256Igen durva korkülönbséggel megkötött botrányos celeb-házasság a középkorból: a mutatós és rendkívűl rámenős francia asszonyka sikeresen győzte meg bájairól a nála nem kevesebb, mint 11 évvel fiatalabb nemes urat, Anjou Henriket, akiből később angol király lett…
Az eset azért is számított az egyik legdurvább botránynak a korban, mert Eleonóra korábban VII. Lajos francia király felesége volt. Bár a házassága VII. Lajossal  jól indult, az energikus Eleonórát utálták a főurak és az udvaroncok. A keresztes hadjáratok során nem csak elkísérte (első) férjét, de aktívan be is kapcsolódott a politikai ügyekbe és a háborúba. Az évek során egyre jobban elhidegültek királyi férjével (a házasságuk megmentésére induló intrikák pont olyan bonyolultak voltak, mint annó az azt megakadályozni akarók…). Azonban végül érvénytelenítették házasságukat azzal az ürüggyel, hogy rokonok.Eleonóra azonban nem búsult sokáig, hamar rálelt jelöltjére, az ifjú Henrikre, aki Anjou grófja volt (egyébként meg közelebbi fokú rokona, mint a volt férje, Lajos…). Bár Henriknek nyilván számított, hogy Eleonóra közel fél Franciaország rátermett úrnője volt, a kortársak megemlékezése szerint tényleg kedvelték egymást, és a frigy termékenynek is bizonyult mind fiú-, mind leánygyermekek tekintetében, noha ebben a korban egy 40 éves nő már idősnek számított.
Igaz, a barátságos légkör nem jelentett teljes hűséget, Henrik ifjabb hölgyekkel is „barátkozott”, és az e kapcsolatokból származó törvénytelen gyerekeket Eleonóra szintén begyűjtötte az udvarába, hogy főnemeshez méltó  nevelést kapjanak. A nagyvonalúságon kívül ebben emberi és politikai számítás is volt.
Henrik később Normandia hercege, majd Anglia királya lett, így birtokaik a skót határtól a spanyol területekig értek.
A sírjuk mai látható, ahogy a házaspár egymás mellett fekszik.
Érdemes megemlíteni, hogy a francia királyság majdnem eltűnt a nagy  L’amourban, amely a későbbi generációkra  a Pireneusokig tartó angol uralmat és rengeteg kalamajkát hozott. A gallok hona csak évszázadok múlva tudott  megszabadulni az angol jelenléttől.Abélard és Héloïse-a végtelen szerelem
(ejtsd: abelár, eloíz)pic_1351519996_398Hát, ez nem egy vidám történet, de nem a szerelmesek tehettek róla, hogy rosszul sült el.
A középkor egyik legismertebb filozófusának, Pierre Abélard-nak (1079-1142) perzselő kapcsolata tanítványával Héloise-zal, egy  nemes kisasszonnyal nagyon jól indult. A két ember nagyon szerette egymást, és hamar eljutottak oda, hogy ennek következményei is legyenek.
Heloise családja nem nézte éppen jó szemmel a szerelem gyors beteljesedését, pláne hogy egy fiúgyermek is lett a dologból. Ekkor titokban összeházasodtak, azonban ez nem enyhítette a lány családjának gyilkos haragját, hogy ezután már nem tudják Héloise-t  valami gazdag férjjelölthöz adni, mivel innentől a lány már „nem volt jó parti.” Ha jó fejek lettek volna, akkor elfogadják ezt a házasságot, de sajnos nem voltak jó fejek.
Meglehetősen durva módját találták ki a pár szétválasztásának: megtámadták és elkapták Abélard-t, majd  kiherélték őt, hogy „helyreállítsák  a család becsületét” és bosszút álljanak.  Ez a lépés középkori mércével is fölötte aljas és kiakasztó volt, nem csoda, hogy máig emlékezünk rá.
pic_1351520013_678Az eredmény: a besokkolt Héloise kolostorba vonult, majd az apácazárda főnöknője lett. Abélard szintén kolostorba vonult, az egyik legismertebb filozófus és teológus lett a korában, akinek műveit ma is olvassák. Életük végéig leveleztek, kapcsolatuk sohasem szakadt meg.  A levélváltásukban leírtak a középkori irodalom legbecsesebb alkotásai közé tartoznak.
Bármilyen megrázó a történetük, a két ember egymás iránti érzelmeit nem tudták megtörni még a gonosz rokonok se: életük végéig tartott – sőt hitük szerint utána is… Közös síremlékük Párizsban látható.
Sorsukat sokszor feldolgozták, a róluk szóló  „Stealing heaven” című film a YouTube-on is fönt van (angolul).
Csak 16 éven felüli olvasónknak ajánljuk megtekintését. Részlet a filmből: itt
A teljes film: itt tekinthető meg.

„Fura lány ez az Elisabeth” – Sissi és Ferenc József
„Uraim, elképzelni sem tudják, mennyire szerettem ezt a nőt.”  Ferenc József a feleségéről, annak halála után

pic_1351520038_726Az egyik legismertebb és nem éppen derűs szerelmi történet e császári és királyi házasság. Azt mutatja be, hogy  a szerelem nem győz le mindent, és két ember szeretheti úgy egymást, hogy nem bírják egymást elviselni. Pláne, ha tizenéves korban indul a dolog, és hiányzik az élettapasztalat, hogy tényleg hozzánk illő társunk-e az illető. Ebben a házasságban ez mind benne volt…
Számtalan film, életrajz , és regény dolgozza föl e frigyet, így a részletektől eltekintenék. A merev, katonás természetű Ferenc József és az instabil, nagyon érzékeny Elisabeth tragikus kapcsolata annak ellenére volt egy félresikerült házasság, hogy kétségkívül szerették egymást. A közvélemény akkor is,  és azóta is hajlamos  egyoldalúan Ferenc Józsefet hibáztatni a kudarcért, és felróni neki szeretőit. Azonban sok mai történész szerint ez tényleg nagyon sarkos így:  Sissi  sokszor hisztis és kibírhatatlan természetű hölgy volt, lényegében fölperzselték és tönkretették egymást. (Sok mindent megmagyaráz az elképesztően merev és uralkodó hajlamú anyós, Zsófia főhercegné ellenséges viselkedése Sissivel szemben, de nem mindent.)  Az idegileg eléggé kicsinált Ferenc József már menekülésként fordult „egyszerűbb”, kedves nők felé, noha még a halálos ágyán sem bírta kiverni a fejéből egykori felesége emlékét. Sissi tragikusan, és meg nem érdemelt módon halt meg: egy olasz anarchista leszúrta egy reszelőből készített tőrrel.
Természetesen Sissi érdemeiből és a magyar nemzetért tett szolgálatából nem von le semmit az, hogy nem tudott mit kezdeni a férjével, és az sem igazán vele.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA(Amúgy a pszichés instabilitásra való hajlam erős volt Sissi családjában, nem csak fia,  Rudolf trónörökös lett öngyilkos, de a királyné unokatestvére volt Őrült (II.) Lajos bajor királynak, akivel együtt nevelkedett. Lajos király, Sissi unokatestvére, a független Bajorország  utolsó uralkodója, egy teljesen zakkant művészember volt, élete olyan, mint egy komikus elemekkel átszőtt tragédia. Lényegében minden pénzt túlméretezett kastélyok és művészi alkotások építésére fordított, mint a híresNeuschwanstein, és fanatikus ellensége volt a nagynémet és porosz katonai szellemnek. Lajos nyomorultul pusztult el, a poroszok beolvasztották országát a Német Birodalomba, őt elmegyógyintézetbe zárták, ahol  a kerti tóba ölte magát. Halálának híre is hozzájárult Sissi kedélybetegségéhez. (A sors utólagos igazságosztó kegye, hogy a tragikus sorsú bajor művész-király bolondsága milliószor bölcsebbnek bizonyult az „okos” német politikusok „okosságánál”. Két világháború származott az utóbbi „okosságból”, míg az elmebeteggé nyilvánított uralkodó kastélyait turisták milliói keresik fel azóta is minden évben, és az épületekről készült fényképek gyakran jelennek meg szép naptárakon  világszerte. Nem csoda, hogy az elmegyógyintézetben meghalt király képe szerte Bajorországban ki van téve manapság is, müncheni sírja körül imádkozó emberek,  mindig mázsányi friss virág és égő gyertyák tucatjai láthatóak…))

Mi a tanulság Sissi és Ferenc József kapcsolatából? A politika nem zavar be úgy az átlagembernél, mint náluk, de arra jó példák, hogy a ”nagy, mindent elsöprő szerelem” érzése két tizenévesnél nem garancia a későbbi boldog folytatásra (ahogy idősebbeknél sem…). A türelmet és a józanságot nem nélkülözhetjük a párválasztásnál.