Doktor | 2015. május. 27. 08:53
pic_1350566543_309

NE nyomulj!

Számos hibát követhet el a férfiember a kapcsolatban, vagy még előtte… ezekből szedett össze egy csokorra valót a cikk. Érdemes elolvasni, bár ugyanaz  a bajom vele, mint a legtöbb hasonló témájú észosztással: az hogy általános igazságokat fogalmaz meg, de minden ember más, így simán lehet, hogy az egyik lánynak bejön az, ami a másiknak nem.Forrás: http://neon.hu/paros/a-luzerek-taktikai-gesztusok-amiktol-a-csajok-a-falra-masznak-177602

Kommentelünk…

Való igaz, figyeljünk párunk jelzéseire, és ez fontosabb, mint az arra való törekvés, hogy tökéletesek és hiba nélküliek legyünk. Úgysem leszünk, viszont a gyors korrekció mindennél többet ér. A cikk néhány példát hoz, pl, ne villogjunk olyan művészi képességekkel, amilyenek nincsenek is meg nekünk – nos ez alapvetően igaz, bár lehet vicces is néha…
Bölcs tanács az is, hogy ne erőltessük a nyilvános helyen a csókolózást, ölelkezést, ha az a másikat zavarja. Meg kell azonban jegyeznem,  gyakran éppen a fiú az, akit ez jobban zavar.

Viszont a cikkben van egy józan, és nagyon-NAGYON fontos tanács:  ne nyomulj!
A nők ugyanis  a legkevésbé sem értékelik az erőltetett  nyomulást. Se a valós találkozásokkor, sem a Facebook-on. Egy lánnyal való ismerkedést a facebookon chat-tel indítani csaknem tuti halálos ítélet. Vagy beszélgetés legyen, vagy valami nem nyomulós levél, de chat az soha. (Nyilván, ha nagyon jól ismered, és amúgy is chateltek sokat, akkor más a helyzet, de itt az ismerkedésről van szó.)

A kitartás és a nyomulás sem ugyanaz. Vannak nehezen bevehető lányok, ez igaz, de általában, ha egy nő határozott nemet mond, akkor az határozott nemet is jelent, bármilyen fájdalmas is ezt  hallani… az a gondolat, hogyha megpróbáljuk még tízszer, igent fog mondani – nos, nem igen szokott beválni.
Pláne zsinórban nem érdemes ezzel próbálkozni. Ugyan valóban vannak esetek, ahol a végülis a lány igent mond, azonban fontos elmondanom, hogy a próbálkozások között ilyenkor általában hosszú kihagyás volt (akár több év), az egymás utáni erőltetett nyomulások viszont haragot szülnek a lányban. Kb. ezt gondolja: „Ez hülye? Miért nem érti meg már azt, hogy NEM???!
Ilyenkor számára egy biztonságát földúló, kellemetlen tényező vagy, aki nem fogadja el a döntését, és nem érti meg őt. Ebből kapcsolat így  aligha lesz. Ugyanis a férfitól pont hogy megértést, és érzelmi biztonságot várnának a nők.
A szerelem sötét verem, meg rózsaszín köd meg ilyesmi. Viszont semmi garancia nincs arra, hogy az imádott lény is így érez irántunk. Ráadásul ősi tapasztalat, ha az egyik fél nagyon úgy érzi, hogy ez nem működne, akkor az tényleg nem működne. Tehát kár erőltetni az egészet.
Ha meg mégis működne, akkor az idővel kiderül. A lényeg, hogy tartsuk tiszteletben a másik ember döntését – akármilyen nehéz és fájdalmas  is ez számunkra!

Ismerek egy házaspárt, ahol a fiú előbb a lány húgánál próbálkozott, majd miután kikosarazták, azonnal tett egy próbát a nővérnél (a későbbi feleségénél) – kapott is tőle egy hatalmas kosarat, és egy óriási letolást.  „Előbb a húgom, aztán én?? Mégis, hogy képzeli, ennek a fickónak csak nő kell” gondolta a lány. Évekig nem is látták egymást, az alaposan  leforrázott  fiú nem kereste a társaságát. Ám két év múlva egy váratlan fordulat egy társaságban összehozta őket. Először nem is akartak szóba állni egymással, olyan kellemetlenül érezték magukat, és úgy féltek… Ám kellemes csalódás volt, hogy a másik voltaképpen jó fej. Kapcsolatra nem gondoltak, de egyre többet  beszélgettek ezután… aztán lett 13 év házasság, és négy gyerek…
Viszont a tanulság: a srác, amikor nyomult, akkor a lányok jól fejbe csapták. Amikor nem nyomult, akkor sikerült neki.