Doktor | 2015. július. 14. 15:16
pic_1330439172_525

Szexualitás az ókorban

A szexualitás története egyidős az emberiséggel. Kezdhetnénk az őskorban is, de az ősemberek fajfenntartása helyett nézzünk szét inkább a hedonista jelzővel is illetett ókori Hellaszban.

Az ókori görögök életében Isteneik nagy szerepet játszottak. Emberi formában ábrázolták őket, telis-tele akár emberi gyarlóságokkal is.Nézzünk néhány példát:Uránosz ellen lázadó fiú, Kronosz, egy gyémántsarlóval levágja apja nemzőszervét, majd feleségül veszi nővérét, gyermekeit pedig megeszi. Az új főisten Zeusz mindenféle alakot magára ölt, hogy házasságkötésekor elrejtőzhessen felesége féltékeny pillantása elől. Félrelépéseinek se szeri se száma, általában állat képében jelenik meg a légyotton, de volt aranyeső is, s az sem zavarja különösebben, hogy a sas képében elragadott Ganümédész történetesen szintén hímnemű. Poszeidon átka következtében Minósz felesége beleszeret egy bikába és Daidalosznak kell egy műtehenet ácsolnia, hogy annak belsejébe bújva a hölgy szerelme beteljesülhessen. Mikor Héphaisztosz rajtakapja feleségét, Aphroditét Árésszal, a ruhátlan párra egy vashálót vet, s az Ölümposzi istenek asztalára helyezi a két szorult helyzetben lévő szerelmest. Az istenek jót kacagnak azon, hogy milyen leleményes ez a kovácsisten, s eszükbe sem jut, hogy meglepődjenek a házasságtörésen.
A görögök nemiséghez való viszonya gyökeresen más volt, mint manapság. A krétai nők dekoltázsa a kebel alatt húzódott, s a mellbimbókat rúzsozták ki. A görög városok tele voltak olyan vázafestményekkel, szobrokkal, amelyek a félisteneket a nemi izgalom felajzott állapotában ábrázolták. A komédiát játszó színészek hatalmas bőrfalloszokat kötöttek a derekukra, úgy rohangáltak a színpadon, s hogy ezek teljesen nyilvánosan történtek, arra utal, hogy a görögök egyáltalán nem érezték szeméremsértőnek.
Annál szigorúbban őrködtek feleségük erkölcse fölött.
Egy lány jogilag apja gyámsága alatt volt, később a férj, majd ha megözvegyült, a legidősebb fia uralkodott fölötte. 16-18 éves korukban mentek férjhez, szinte mindig szűzen, miután az apa és a leendő férj megegyeztek az anyagiakban. A nő dolga a házimunka és a gyermeknevelés volt, az utcára csak a városfelügyelők (akkori rendőrök) tudtával, és akkor is csak kísérettel léphettek ki.
A férfiak azonban menekülhettek az örömtelen, szerelem nélküli házasélet elől, hiszen – míg a nő házasságtörése elűzéssel, s a szerető agyonverésével járt -, addig a férfiak a házon kívül vígan élhették világukat. Élték is, hiszen a görög városállamokban prostituáltban nem volt hiány. A legolcsóbb örömlányok a bordély előtt vártak kuncsaftra, lenge öltözékben, bájaikat felfedve hívogatták a testiségre vágyó kisebb igényű, laposabb erszényű urakat. Őket pornéknek hívták, a róluk készült rajz a porné-gráfia.pic_1331036060_357A középárfolyamot az ún. „hárfás és fuvolás” lányok képviselték, akiket egy-egy lakomára lehetett bérbe venni, az eszem-iszom közben zenével, tánccal, és még egy-két dologgal szórakoztatták a vidám társaságot. A prostituáltak arisztokráciáját hetéráknak hívták. A szó társnőt jelent, és már ez is sokat elárul a férfitársadalom tagjainak megbecsüléséről. A hetérák műveltek voltak, zenén és táncon kívül értettek a politikához, gyakran a művészetekhez is, szellemesen társalogtak, így a férfiak lelki kapcsolat utáni vágyát is ki tudták elégíteni. Nem csoda, hogy áruk néha a csillagos égig emelkedett. A legnagyobb megbecsülésben Aszpáziának, Periklész kedvesének volt része, aki olykor a kor legnagyobb bölcselőit is megleckéztette éles eszével, gyorsan pörgő nyelvével, intelligenciájával.
A vidéki kisbirtokos parasztoknak azonban nem volt pénzük hetérára, de még hárfás lányokra sem. Őket más gondok aggasztották. Mivel a görög poliszok többsége szigeten, vagy hegyek által körülvett völgyben feküdt, így ha az adott terület túlnépesedett, bizony nem tudtak új földeket művelés alá vonni. Eleinte ilyenkor a lakosság egy részét kihelyezték más vidékre (ezt hívjuk görög gyarmatosításnak), de mikor elfogytak a szabad földek más megoldást kellett kitalálni. Rettenetes kutyaszorítóban voltak! Ha saját feleségükkel szeretkeznek abból könnyen lehet szaporulat, akkor viszont éhezni fognak. Más feleségével veszélyes, hiszen senki nem teszi ki magát egy kis etyepetyéért az agyonverés veszélyének, a fiatal lányok ártatlanságára pedig nagyon vigyáztak. A prostituáltak messze voltak és drágák, így a kör bezárult. Az ösztönök azonban követelik a jussukat, így a szegényebb férfiak kénytelenek voltak megtalálni az egyetlen kiskaput: egymást. Ezt gazdasági homoszexualitásnak nevezzük, mikor az ember kényszerből fordul saját neme felé.
A homoszexualitás másik fajtáját a törzsi társadalmak korából örökölték a görögök, ez az ún. beavatási homoszexualitás. Ezt az aktust Krétáról ismerjük, tulajdonképpen jobb, ha pederasztiának nevezzük. Ez úgy történik, hogy egy férfi bejelenti a családnak, hogy el akarja vinni a serdülő fiukat. A család nem rejti el, de amikor a fiúszöktetés megtörténik, úgy tesznek, mintha üldöznék, viszont arra nagyon vigyáztak, hogy ne érjék utol (ugyanis: nagyon örültek a megtiszteltetésnek). A fiú 60 napig van a férfi társaságában, ezalatt megtanul vadászni, társaságban viselkedni, és minden olyan dolgot, amire a későbbiekben szüksége lehet. Az ökör a vadászat, a köpeny a harc, a kupa a férfiasság jelképe, így tulajdonképpen egy férfivá avatási szertartásról van szó. A homoszexualitást tehát az összes (!) krétai férfi átéli életében legalább kétszer, egyszer mint avatott, egyszer mint avató.Ez a szokás Spártában is élt, sőt, megbüntették azt, akinek nem volt ilyen kapcsolata. A nők öltözéke egy középen kilyukasztott vászonlepel volt, mely addig ért, mint ma egy miniszoknya, s mivel alsóneműt nem viseltek, így igen izgalmas hétköznapok lehettek Spártában. De akinek még ez sem volt elég, az megvárta az évenként egyszer rendezett ünnepet, ahol a fiatal lányok és fiúk egymás szeme láttára meztelenül táncoltak és tornáztak. Spártában a házassághoz senki nem vett zsákbamacskát.Az athéniak a fiúszerelmet magasabbrendű kapcsolatnak vélték a nőkkel folytatott viszonynál, hiszen a homoszexualitás csak a férfi – férfi közötti lelki kapcsolattal, barátsággal együttjáró mellékes dolog volt. Ezért szerintük a férfiszerelem az Égi Aphrodité, a heteroszexualitás a Földi Aphrodité ajándéka. Kissé paradoxonnak tűnik, de logikus ezek után, hogy a homoszexuális prostituáltakat viszont kizárták az állampolgári jogokból, megvetették, elutasították őket, hiszen egy magasabbrendű kapcsolatot szállít le a puszta érzékiség szintjére.
Platón szerint az a legjobb hadsereg, ahol a katonák egymás szeretõi, hiszen borzasztóan ciki a kedvesem előtt gyávának mutatkozni. Egyes történészek szerint a thébaiak Szent phalanxsza ezt az elméletet igen nagy hatékonysággal ültette át a gyakorlatba.