Doktor | 2015. július. 14. 15:16
pic_1332145337_459

Szüzen a házasságig? Végül is miért ne?!

Nagy föltünést és fölháborodást keltett a Magyar Családtudományi Társaság nevű kicsiny szervezet alapszabályának tervezete, mely szerint „a házasság előtti szex ártalmas és kerülendő”.Érdekes a nagy  fölzúdulás: számos politikust kérdeztek meg újságírók, sok cikk és blogbejegyzés foglalkozott vele, zömében gúnyosan vagy elítélően vélekedvén azokról, akik így gondolkodnak.

Jellemzőnek tekinthető Soma véleménye a Nők Lapja Café-ban: föl van háborodva, sötét középkort emleget, valamint  a  házasságig szűzen maradók  „pszichológia problémáinak”  kezelését  veti föl…
Az igen harcos „szexuális szabadságpárti”  véleményeket olvasva az  embernek eszébe jut az amerikai írónő, Elisabeth Elliot ironikus megjegyzése: régen a házasságtörőkre ütötték rá a  skarlát „A”  betűt megszégyenítésként , (adulterous),  ma  azokra fogják rásütni , akik nem hajlandók szexelni az esküvő előtt: „A”, mint absztinens…
A „bigott szüzeknek” rakott máglya meggyújtása előtt azért álljunk már meg egy pillanatra!!!
Mégis, kinek árt egy ilyen vélemény? Ki másnak árt az, ha valaki szűz marad a házasságig?!
Nem értem, milyen jogon kötnek bele egy olyan dologba, amelyik senki másnak nem árt. Mindenki szabad ember. Ha szűzen akar az anyakönyvvezető elé menni, igenis tehesse meg – abba se szóljon bele senki. Se a barátok, se az internet, se a TV, senki.
A szólásszabadságba pedig belefér egy olyan vélemény, ami ugyan az emberek többségének nem tetszik vagy kiakasztó , de senkinek sem árt.
Az, hogy egyes „szexuális szabadságpártiak” pszichológusokkal akarják kezeltetni azokat, akik tőlük eltérően gondolkoznak a szexről , sajnos nagyon hasonlít egyes  XX. századi diktatúrák gyakorlatára, ahol az ellenzéki gondolkodású embereket erőszakkal elmegyógyintézetbe zárták és kezelték, mint „pszichés betegeket”.
Sokan, úgy tűnik, csak olyan véleményeket képesek tolerálni, amelyek megegyeznek az övékével.
Pedig a sok „szexuális szabadságot” lelkesen és harcosan hirdető blogger kicsit leszállhatna a magas lóról, mielőtt mások kényszergyógykezeléséről és üldözéséről álmodozna.

Gyakori érv a házasság előtti szex mellett:  jó, ha kipróbálják egymást  a felek, hátha nem illenek össze szexuálisan, vagy nem „stimmelnek a méretek”.
Nos, azoknak a pároknál, ahol lelkesen kipróbálták azokat a bizonyos „méreteket”, tízszer nagyobb a házasság fölbomlásának esélye.  Szociológiailag igazolt tény, hogy olyan a vallási közösségekben, ahol a házasságig vár a többség, a válási arány 2-5%, szemben a „normál” esetben tapasztalható 30-50% -kal. Ennek természetesen rengeteg egyéb oka is van, de attól még tény.
Ahogy az is, hogy az élet során „elfogyasztott” partnerek száma négyzetesen növeli  a szexuálisan terjedő betegségek kockázatát (végülis így mindenkivel lefekszel, akivel  a  partnered valaha  is lefeküdt).
Míg, ha két ember szűzen házasodik, és szerető hűségben kitart egymás mellett, akkor a fertőzés esélye lényegében nulla.
A szexuális forradalom ezzel indult a ’60-as években ”a szabad szex az embereket boldogabbá és nyugodtabbá teszi”. Nos, 50 év elteltével látható: az emberek egy fikarcnyival sem lettek boldogabbak… sőt!  Viszont a nemi betegségek és a széthullott családok száma emelkedett. Biztos, hogy tényleg annyira hülyék, akik ebbe a „szabad szex-dologba” nem akarnak beállni?! Mert bizony úgy tűnik, mellettük is szólnak érvek.

De a romantika oldaláról is védhető a dolog. Az, hogy valaki nászajándékként akarja odaadni a szüzességét élete párjának, megható és romantikus. Nem olyan kérdés, amibe haverok, újságírók vagy bloggerek beleszólhatnak. Egy amerikai fölmérésben a „nagy első alkalmon” átesett tizenéves fiúk és lányok több mint fele panaszkodott: nagy volt rajta a környezet nyomása, hogy veszítse már el a szüzességét, pedig igazán ő még nem is akarta volna, és így kissé kiábrándító volt az egész dolog.
Sokan mondják: azért nem jó, ha nem szeretkeznek előtte, mert szexuálisan gyakorlatlan lesz a fiatal pár. De erre azt lehet mondani: sebaj, így legalább a nászútjuk során lelkesen gyakorolhatnak…J
Ugyanis jól ismert tény: sok mai nászút nem a szexről szól, az addigra már megszokott, varázsát vesztett dolog. Saját ismeretségi körömben volt olyan pár, akik hegyet mászni és kajakozni mentek a nászútjukon , hogy ne unatkozzanak egymással. „A szex már nem lett volna újdonság” – mondta a  fiatal férj.  Míg más ismerőseim, egy elkötelezett keresztény házaspár szűzen házasodtak – nos, ők  ketten egy hétig ki sem másztak  az ágyból egymás mellől… és egyáltalán nem unatkoztak…

Fontos leszögezni, a szex NEM a közönség kedvéért űzött sport, NEM akrobatika. Nem pontozza zsűri, mint a műkorcsolyát, hogy sokat kelljen gyakorolni egy versenyig. Nem kötelezően letudandó feladat. A szex két emberről szól, két ember önátadása, szent őrülete. A lényeg az intimitás, a bizalom,  a szeretet kifejezése, az őszinteség.  Kitárulkozhatok egy másik ember előtt, akit szeretek. Ha ez nincs meg benne, az enyhén szólva is sokat levon az élményből…
A szex az emberi élet egy nagy ajándéka. Ha valaki ezt a nagyon nagy ajándékot csak ünnepkor, esküvő után akarja kibontani, hadd legyen meg a lehetősége rá.

Talán a fene nagy szabadságba ez is beleférhetne, vagy nem?!