Doktor | 2015. május. 28. 06:30
pic_1336987382_981

Történelmi anekdoták a nemi bajról

  1. 70 évvel ezelőtt, Vitéz Berde Károly 1944-ben megjelent bőrgyógyászat könyvében még a következő áll: „A veleszületett szifilisz mindig az anya luese. Beteg apától egészséges anyán keresztül méhen belül syphilist szerezni nem lehet.” Azóta már tudjuk, hogy a szifiliszt mind a férfi, mind a nő is hozhatja a terhességbe! Micsoda nő-ellenes hozzáállás! Nem? (Forrás: Vitéz Berde Károly dr.: A bőr – nemibetegségek orvosok és orvostanhallgatók számára. Studium Kiadó, 1944)
  2. 1530-ban Girolamo Fracastoro, itáliai orvos és poéta írta meg “Syphilis, sive Morbus Gallicus (Szifilisz, avagy a francia kór)” címmel, az engedetlen pásztorfiú, Syphillus történetét, aki, mivel Apollón istennel szembeszegült, ezért az isten szörnyű betegséggel sújtotta. Girolamo Fracastoro korát jócskán megelőzve, már 1546-ban felállított egy olyan elméletet, miszerint a járványosan jelentkező betegségeket, szabad szemmel nem látható „spórák” okozzák, amikkel érintéssel, vagy akár levegőn keresztül is meg lehet fertőződni. Az elméletét 3 évszázaddal később be is bizonyították.
  3. A XVII. században a veleszületett szifilisz és a csecsemőhalálozás, ill. a születési rendellenességek közötti összefüggést már felfedezték, de csak a XVIII. században nevezték nevén el a tüneteket „öröklött szifilisznek”. A XIX. században elsősorban a bábákat tették felelőssé a betegség terjedésével kapcsolatban, de ekkor merült fel az az elmélet is, miszerint a betegség a fogantatás pillanatában, a fertőzött spermiumokkal terjedne a magzatba.
  4. Az első szifiliszt 1495-ben Cumano nevű katonaorvos diagnosztizálta. A betegséget ettől fogva a szexuális élettel hozták összefüggésbe.
  5. A szifilsszel való fertőzést a XVI. században a társadalom elnézően kezelte, a szexuális élet velejárójának tekintették, sőt, a költészethez, a művészethez vezető útként.
  6. 1496-ban Bruckhauseni Grümper József német humanista a következőket írta az akkori Magyarországot is elérő szifilszes járványról: „…a kór sanyargatja a Duna partján lakókat és fenyegeti a lengyeleket is”. Valószínű ennek a kórnak volt köszönhető, hogy be kellett egy időre zárni a Bécsi Egyetemet is.
    (Forrás: Józsa L. Szifilisz egy magyarországi legendában Orvosi Hetilap 2010, 6, 228-230)